Második, a címben is jelzetten bővített kiadásban jelent meg az Elődeink - válogatta Dáné Tibor Kálmán és Tolna Éva. II. bővített kiadása /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 2001/. A szerzők - kezdve Kézai Simontól, Benedek Eleken, Gaál Mózesen, Mikszáth Kálmánon, Móra Ferencen és Kolozsvári Grandpierre Emilen át Jókai Mórig és Gulácsy Irénig nagy magyarokat hoznak emberközelbe. Szent István, Szent László, Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Rákóczi Ferenc, Gábor Áron és a többi kiváló előd sorakozik a könyvben. /László Ferenc: Elődeink második, bővített kiadásban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2002. január 23.
Elhunyt dr. Csulak Ákos egyetemi tanár. 1953-tól 1990-ig Kolozsváron, a Műszaki Egyetemen oktatott. 1991-től doktorandusvezető volt. 1968–1995 között eredményesen oktatott többek között a budapesti, gödöllői, drezdai, berlini, müncheni és stuttgarti egyetemen. /László Ferenc: Dr. Csulak Ákos 1929–2002. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Dr. Csulak Ákos /Hátszeg, 1929. okt. 27. – Kolozsvár, 2002. jan. 19./
2002. február 26.
1992-ben, amikor a Mátyás-szoborra durva kezek felszegezték az "igazságos" eszményképét lerombolni hivatott plakettet, a magyarság néma körmenettel tiltakozott. Ekkor született meg az Amaryllis alapítójában, László Bakk Anikóban a Mátyás Napok ötlete. Idén immár tizedszerre gyújtotta meg László Bakk Anikó a Mátyás Napok gyertyáit. Febr. 22-én a Ferencesek templomában az ünnepi mise után, a Schola Gregoriana Monostorinensis énekléssel köszöntötte a X. Mátyás Napok közönségét, majd dr. László Ferenc beszédében emlékezett a templomépítő, a könyvtáralapító, kultúrát pártfogoló igazságos Mátyás királyról. Febr. 23-án a budapesti Kobzos Kiss Tamás és a Canlar együttes török zenével ismertette meg a Mátyás szülőházában összegyűlt érdeklődőket. Febr. 24-én a Zeneakadémián Székely Sebestyén diavetítéses előadása képet nyújtott a reneszánszkori Firenzéről. Ezután a Musica Historica együttes reneszánszkori zenéjére az Amaryllis tánccsoport udvari táncokat mutatott be. /Kulcsár Gabriella: X. Mátyás Napok. Múlt a jelenben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2002. május 20.
Gazdag tartalommal jelent meg az Erdélyi Kárpát Egyesület turisztikai, honismereti és természetvédelmi közlönye, az Erdélyi Gyopár legújabb, idei 1–2-es száma. Hints Zoltán a Szolcsvai-búvópatak barlangjáról írt. Megemlékeztek a jubileumi X. Vándortáborról is. /László Ferenc: Barangolások és túrák. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2002. július 19.
A Gyopár, az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) Kolozsváron megjelenő turisztikai, honismereti és természetvédelmi közlönye idei 3. száma bemutatta a Gyergyói-medencét, Erdély egyik legszebb tájegységét. Gyergyószentmiklós mellett, a Magasbükk környékén júl. 31-én nyílik a XI. EKE Vándortábora. /László Ferenc: Gyergyói kedvcsináló, meghívó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2002. augusztus 7.
Ambrus Lajos minap megjelent kötete /A szalmaborjú. Tinivár Kiadás, Kolozsvár. 2002./ csaknem félszáz mesét tár az olvasó elé a magyar, azon belül a székely mesevilágból. /László Ferenc: Okulhatnak belőlünk. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
2002. október 12.
Napvilágot látott az Erdélyi Gyopár, az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ turisztikai, honismereti és természetvédelmi közlönyének idei 4. száma. Beszámolt az EKE Gyergyószentmiklóson megrendezett, immár XI. vándortáboráról is. /László Ferenc: Megjelent az Erdélyi Gyopár 4. száma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./
2002. november 25.
Kolozsvárért, jövőnkért címmel civil kezdeményezést indítottak útjára kolozsvári értelmiségiek. A prioritások között van a politikumra való hatásgyakorlás - a helyi román értelmiséggel való összefogással - Gheorghe Funar kolozsvári polgármester leváltásáért. Kötő József, az EMKE elnöke javasolta a város fejlesztésére szánt Kolozsvár Alap létrehozását, a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány pályázataival megszólított helyi magyar vállalkozók bevonásával. /Salamon Márton László: Civil fórum Kolozsvárért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./ November 24-én Kolozsvár Társaság néven új civil szervezet létrehozását kezdeményezte neves magyar értelmiségiek egy csoportja Erdély szellemi fővárosa, Kolozsvár egykori hírnevének visszaállítása érdekében. A kezdeményezés a Kolozsvárért, jövőnkért című találkozón született. A kezdeményezők - Balázs Imre József, Benkő Samu, Egyed Ákos, Farkas Mária, Horváth Andor, Jakab Gábor, Kántor Lajos, László Ferenc, Salat Levente, Tibád Zoltán, Tibori Szabó Zoltán, Vetési László és Visky András - nyilatkozatukban hangsúlyozták: lépésüket a magyarság fogyása miatti aggodalom vezérelte. /(Gózon István): Kolozsvár Társaság alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
2002. december 14.
Magas rangú osztrák állami kitüntetést vett át dec. 13-án Kolozsváron dr. László Ferenc egyetemi tanár, zenetörténész, a Romániai Mozart Társaság alapítója és az évente megrendezett Mozart fesztivál szervezője. A Tudományokért és Művészetekért Érdemkeresztet Christoph Zeileissen, Ausztria bukaresti nagykövete adta át. A tudósoknak és művészeknek járó magas rangú állami kitüntetést először kapta meg román állampolgár. László Ferenc 1959-ben szerzett művészoklevelet a Kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia, fuvola főszakán. Zenetudományi doktorátusát 2001-ben szerezte meg. 1990-1991. között tanszékvezető volt a bukaresti zeneakadémia kamarazene szakán, 2000-től ugyanezt a funkciót tölti be a Kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. Számtalan külföldi előadásán kívül több mint 500 tudományos tanulmánya, esszéje jelent meg különböző nyelveken. /Lázár Lehel: Osztrák elismerés. Kitüntették László Ferenc zenetörténészt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./
2003. január 14.
Másfél évvel ezelőtt kezdték el Nyárádszereda műemlék jellegű református templomának restaurálását. A jövő évben talán sikerül befejezni a templom felújítási munkálatait, szögezte le Koncz László Ferenc, a falu református lelkésze. A restaurálás svájci és magyarországi támogatással történik. /Megújuló gótikus templom. Műemlékjavítás Nyárádszentimrén. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./
2003. február 1.
Elhunyt Alsányi Ervin öregcserkész, élt 91 évet. Egy hónappal ezelőtt még jelen volt a Reményik Sándor nevét viselő 49-es számú öregcserkész-csapat 10 éves jubileuma alkalmából rendezett baráti összejövetelen. /László Ferenc: Alsányi Ervin öregcserkész, élt 91 évet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
2003. március 7.
Színes borítóval jelent meg Erdélyi Gyopár, az EKE /Erdélyi Kárpát Egyesület/ folyóirata, Váradi István felelős szerkesztő beköszöntőjével. A borítót Könczey Elemér grafikusművész készítette. A lapban a jeles tudós ifj. dr. Xántus Jánosra emlékeztető írások találhatók, továbbá a partiumi, marosvásárhelyi, bánsági és nagybányai szervezetek tevékenységét bemutató cikkek. /László Ferenc: Új köntösben a Gyopár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./
2003. március 20.
Néhai alapító elnöke, Haas Ede Endre névnapjának előestéjén rendezte meg a Kolozsvári Piarista Öregdiákok Baráti Köre (KPÖBK) népdal ismereti és éneklési versenyét a Báthory István Elméleti Líceum elemi iskolai tagozata I-IV. osztályos tanulóinak. Csaknem 30 gyermek adta elő a megtanult dalokat. /László Ferenc: Úgy tetszik, hogy jó helyen jártunk... = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2003. március 21.
László Ferenc zenetörténészt márc. 15-e alkalmával Szabolcsi Bence-díjjal jutalmazta a magyar kulturális minisztérium. László Ferenc zenetörténész, zenekritikus és egyetemi tanár az elismerést márc. 14-én vette át Görgey Gábor minisztertől. László Ferenc 1959-ben a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián szerzett fuvolaművészi oklevelet, bő húsz évig a bukaresti Zeneakadémián tanított. 1991-től a kolozsvári főiskolán tanár a kamarazene szakon, itt szerezte meg doktorátusát is. Több mint 500 tanulmánya, esszéje jelent meg magyar, román, német, francia, angol, sőt japán nyelven is. Az általa írt vagy gondozott könyvek közül az ismertebbek Bartók Béla életéhez és munkásságához kötődnek, de jelentősek Bachot, Kodályt, Enescut, Lisztet felelevenítő írásai is. Széles körű munkásságát a Román Akadémia és a Romániai Zeneszerzők és Muzikológusok Szövetsége valamint a NKÖM számos díjjal jutalmazta, múlt decemberben pedig a Tudományért és Művészetért Osztrák Becsületkereszttel tüntették ki.A Kodály tanításait folytató Szabolcsi Bence-díjat 1997-ben hozták létre, eddig olyan kiváló zenetudósok kapták meg, mint Szendrei Janka, Papp Géza, Papp Márta, Ferenczi Ilona és Paksa Katalin. Eddig az egyetlen romániai magyar kitüntetett Almási István volt. /Szabó Mária: Elismerés a kolozsvári zenetudósnak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./
2003. június 23.
Jún. 21-én öregdiák nagytalálkozó volt az Apáczai Csere János Líceumban. Az egykori kolozsvári Református Kollégium, a Református Leánygimnázium, a Gép- és Villamosipari Középiskola, a Kereskedelmi Fiú- és Leányközépiskola, valamint az utódlíceumok végzetteinek kerek évfordulós nagytalálkozóját rendezte meg az Apáczai Csere János Baráti Társaság. A 70-75 éve érettségizettek a Rubin-oklevelet kapták. Emlékeztek a hajdani kiváló tanárokra, akik egykor Kolozsvár megbecsülés egyéniségei voltak, továbbá egyes növendékekre, így a magyarság ügyéért a Bolyai Egyetem megszüntetésekor életét feláldozó Csendes Zoltánra, a mai is fáradhatatlanul dolgozó-alkotó Csetri Elek akadémikus történészre, Deésy Zoltán vegyészre, Gábos Zoltán egyetemi tanárra, Kolozsvári Józsefre, a kollégium múltját kutató közíróra, vagy az eltávozott Ferenczi Istvánra, Nagy Zsoltra és Pap Árpádra. A későbbi évfolyamokból Sütő András, a két jeles orvos dr. Cseh Zoltán és dr. Veress Sándor, a fizikatanár Pávai György, a matematikus dr. Puskás Ferenc, a kémikus és gépészmérnök Soós Károly, a szintén Nagyenyedről érkezett Miske Lajos - az ismert színész, Miske László testvérbátyja -, vagy Csorba László, Gecse Ferenc és a fiatalabbik Feszt-fiú, dr. Feszt Tibor orvosegyetemi tanár. /László Ferenc 49-es örökifjú öregdiák: Öregdiák nagytalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2003. augusztus 1.
Aug. 4-én kapufaragó tábor nyílik Máréfalván - a Polgártárs Alapítvány Élő Örökség programjának keretén belül - a helyi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület, az Életfa vendégfogadók egyesülete, a máréfalvi általános iskola és a fenyédi tanács összefogásával. A fő cél az, hogy az ifjú nemzedék megismerkedjen, részese legyen egy hagyományőrző alkotómunkának. /Máthé László Ferenc: Fába vésett élő örökségünk. Kapufaragó tábor nyílik Máréfalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 1./
2003. augusztus 19.
Az Illyés Közalapítvány értesítette a lap és a kiadó tulajdonosát, a Székelyudvarhelyen bejegyzett Pro Média Alapítványt, hogy az Erdélyi Napló megjelenését nem támogatja. A pályázatot első körben a romániai alkuratórium Sajtó Szaktestülete bírálta el, ennek tagjai: Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője (a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének javaslatára), Baranyai Attila, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke (az Alkuratórium javaslatára), Bartha Csaba, a temesvári rádió magyar adásának főszerkesztője (a MÚRE javaslatára), Csép Sándor, a MÚRE elnöke (a MÚRE javaslatára), Fekete Vince, a Székelyföld és a Helikon szerkesztője (az Alkuratórium javaslatára), Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Hecser Zoltán, a Hargita Népe felelős kiadója (a MÚRE javaslatára), Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője (az Alkuratórium javaslatára), Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke (a MÚRE javaslatára), László Ferenc zeneszakíró (az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa szakbizottságának javaslatára), Makkai János, a Népújság főszerkesztője (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Márton Árpád képviselő (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Vincze Lóránd, a bukaresti rádió magyar adásának főszerkesztője (a MÚRE javaslatára). A szaktestület után az IKA Romániai Alkuratóriumát járta meg a pályázat, ennek összetétele: Markó Béla (RMDSZ-elnök, alkuratóriumi elnök), Béres András (rektor, volt RMDSZ-államtikár), Frunda György (RMDSZ-szenátor, SZKT-elnök), Kelemen Hunor (RMDSZ-képviselő, SZET-elnök), Kovács Péter (az RMDSZ ügyvezető alelnöke, MIÉRT-elnök), Kötő József (EMKE-főtitkár, volt RMDSZ-államtitkár), Takács Csaba (az RMDSZ ügyvezető elnöke). Utolsó körben a közalapítvány budapesti kuratóriuma döntött a lap támogatásának elutasításáról, a következő összetételben: (elnök), (titkár), Illyés Mária, Bátai Tibor, Bretter Zoltán, Géczi József Alajos, Herényi Károly, Jászkuti László, Lakatos Mihály, Potápi Árpád, Szarka László. Az IKA kuratóriumának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész megválasztása és beiktatás előtt, közben és után többször kijelentette: a közalapítványhoz benyújtott pályázatok elbírálásakor minden politikai ingerenciát, ideológiai szempontot, pártos hátsó szándékot kiküszöbölnek, erre az ő személye a garancia... Kíváncsian várják a magyarországi közpénzből támogatásra ítélt romániai magyar sajtóorgánumok listájának közzétételét, egyelőre nagy a titkolózás ezen a téren. /Kik nem szeretnek minket? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./
2003. szeptember 23.
Napvilágot látott a Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ népszerű ifjúsági lapja, a Diákabrak idei 6., útra bocsátása óta pedig 84. száma. Nagyenyeden, a Svájci Ház Panzióban rendezte meg a kiadvány szerkesztősége, s a Millennium Alapítvány ez évi nyári táborát, melyen a lap tavalyi pályázatán kitűntek vettek részt. Az N-betűhöz érkezett a világ-, illetve a magyar történelem nagy alakjait megismertető Ki kicsoda-sorozat. Mint mindig, ezúttal is sok-sok humor, fejtörő, teszt és rejtvény nyújt könnyed kikapcsolódást a lapban. /László Ferenc: Vakáció után: Diákabrak (6-84). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./
2003. október 8.
Okt. 16-án tölti be hetvenedik életévét Angi István (zene)esztétika-professzor. A Zene és esztétika című könyve még 1975-ben látott napvilágot. Most jelent meg A zenei szépség modelljei /Polis Kiadó, Kolozsvár/ című könyve. Egyik része a zenei misekompozíciók öt legáltalánosabb tételét hozta olvasóközelbe, a Zenei anyanyelvünk címet viselő fejezet a zenei kultúra "nyelvezeteit" közelítik meg. Ezenkívül könyvében bemutatta László Ferenc zenetörténészt és két zeneszerzőt, Szegő Pétert és Terényi Edét. /Jakabffy Tamás: Angi István: A zenei szépség modelljei. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
2003. október 24.
Okt. 23-án Székelyudvarhelyen a Polgármesteri Hivatal, a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége, valamint a Rákóczi Szövetség szervezésében emlékeztek meg az 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról az Üldözöttek, áldozatok-emlékműnél. Az 56-os politikai elítéltek száma Erdélyben ezer főre tehető, a kivégzetteké pedig jó tucatnyira. Pál László, a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetségének helyi elnöke szerint is elfogadhatatlan ilyen "bűnökért" a bebörtönzés vagy a halálbüntetés. Idén a Rákóczi Szövetségnek köszönhetően tizenöt erdélyi főiskolás részt vett Budapesten a központi ünnepségen. /Máthé László Ferenc: Az ötvenhatosok nem felejtenek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./
2003. október 25.
Állandó olvasmánya általános iskolásnak, gimnazistának és egyetemistának egyaránt a kolozsvári Tinivár Lap- és Könyvkiadó gondozásában, Mihály Krisztina és Ördög Béla szerkesztésében megjelent 2004-es Diákévkönyv. Immár a tizenegyedik a kiadó jóvoltából 1994 óta rendszeresen napvilágot látó hasonló kiadványok sorában. A mostani kötet bőven tartalmaz irodalmat - lírát és epikát is -, útleírást, történelmi, földrajzi, biológiai tanulmányokat, beszámolót a nyári diákújságíró táborról, a turizmus, divat, orvosi tanácsadó, rejtvény és a sport sem hiányzik. /László Ferenc: Diákévkönyv - 2004. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2003. december 6.
Cseke Péter kutatásai az erdélyi magyar irodalom és szellemi élet "csomópontjaira" irányulnak: a Tizenegyek 1923-as fellépésére, az Erdélyi Fiatalok által felállított modellre, vagyis 1929 nemzedékére és az 1937-es Nem lehet-vitára. Emellett a népiség, erdélyiség és európaiság eszméjét követi az erdélyi magyar kisebbség irodalmában, s kiterjeszti vizsgálódásai körét az 1942-44 között Kolozsvárt kiadott Termés című folyóiratra mint műhelyre és fórumra, valamint alkotóira is. Felelős erdélyi magyar írástudóhoz illő vállalás tehát a Cseke Péteré, akinek új tanulmánykötete /Paradigmaváltó erdélyi törekvések. Kisebbségi létértelmezések, Kolozsvár, Kriterion Könyvkiadó, 2003/ összegzését szemlélteti kutatói pályának. A legkorábbi tanulmányt 1980-81 fordulójáról, a legújabbat pedig 2003 március-áprilisából keltezi a szerző.A szerző fontos kötetei: Nem lehet. A kisebbségi sors vitája. Válogatta Cseke Péter és Molnár Gusztáv, az előszót írta Cseke Péter. Budapest, Héttorony Könyvkiadó, 1989.; Erdélyi Fiatalok - dokumentumok, viták (1930-1940). A kötetet összeállította Cseke Péter és dr. László Ferenc, az előszót írta Cseke Péter. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1986/1990.; Lehet - nem lehet? Kisebbségi létértelmezések (1937-1987). Sajtó alá rendezte és az előszót írta Cseke Péter. Marosvásárhely, Mentor Könyvkiadó, 1995.; A Tizenegyek. Egy antológia elő- és utóélete (1923-2003). Közzétette és az előszót írta Cseke Péter. Kolozsvár, Kriterion Könyvkiadó, 2003.Ezen kötetek anyagából Cseke Péter által leszűrt "esszencia" a mostani könyv. /Borcsa János: Csomópontok és tendenciák. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./
2004. január 20.
Az 1989-es változás után 1990. febr. 27-én Tankó Albert kezdeményezésére Székelyudvarhelyen alakult meg az első cserkészcsapat, rá egy hétre Csíkszeredában létrejött a Romániai Magyar Cserkész-Szövetség, Kolozsváron pedig Kovács Nemere vezetésével őrsök kezdték meg tevékenységüket. 1991-ben a székelyudvarhelyi csapat 150 tagot számlált, de mindig akadt új jelentkező. 1993-ban az egykori 6-os iskola diákjai Salamon Andrea vezetésével Bethlen Gábor név alatt külön csapatot indítottak. Jelenleg a városban három csapat tevékenykedik. Az elmúlt 14 év alatt Erdély-szerte több mint 110 csapat alakult, ha átlagosan csapatonként 40-50 taggal számolunk, akkor legkevesebb 4.000 olyan fiatalról van szó. A cserkészek már szervezik a jövő évi 15 éves jubileumi ünnepséget. /Máthé László Ferenc: Tizennégy éve résen a helyiek. Városunkban alakult az első romániai cserkészcsapat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 20./
2004. február 9.
Haza a magasban címmel, tizenegy erdélyi magyar személyiségről készített portréfilm-sorozatot mutattak be február 7-én Kolozsváron az RMDSZ ügyvezető elnökségén. Az RMDSZ Művelődési Főosztályának kezdeményezését a Communitas Alapítvány karolta fel, és a Kolozsvári Televízió magyar szerkesztősége valósította meg. Víg Emese, a sorozat gondozója elmondta, hogy a portréfilmeket 2002-ben kezdték el gyártani olyan személyiségekről, akik az erdélyi magyar kultúra gyarapodásáért kiemelkedő munkát végeztek. Az első tizenegy kazettán Szász János író és újságíró, Senkálszky Endre színművész, Kallós Zoltán néprajzkutató, Ruha István hegedűművész, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, László Ferenc muzikológus, Egyed Ákos történész, Kós András szobrászművész, Domokos Géza író és szerkesztő, Fodor Sándor író, Lászlóffy Aladár költő látható. A rendezvényen Markó Béla szövetségi elnök is jelen volt, aki egy-egy kazettát nyújtott át a tizenegy alkotónak. /B. T.: Portréfilm-sorozat erdélyi alkotókról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2004. február 9.
Az utóbbi években hagyománnyá vált a Székelyudvarhelyre egyazon településről beköltözöttek időszakos találkozója. Ilyen összejöveteleket szerveznek a varságiak, a muzsnaiak, de még az Egyesült Államokban egy ideig élt személyeknek is van találkozójuk. Február 7-én a varságiak rendeztek farsangi bállal egybekötött találkozót "Székelyvarságról származol, és Udvarhelyen élsz" néven, immáron másodszor. Székelyvarság jelenleg 1.620 fős kis hegyi település, ahonnan az évek során 4-500 személy költözött be Udvarhelyre. Közülük szombaton közel kétszázan gyűltek össze. A betlenfalvi kultúrotthonban Tamás Ernő varsági polgármester beszámolt a település tavalyi tevékenységéről. Szintén február 7-én a Székelymuzsnáról elszármazottak is rendeztek találkozót Udvarhelyen. /Máthé László Ferenc: Bárhonnan származol is, Udvarhelyen élsz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 9./
2004. február 20.
Február 19-én Kolozsváron bemutatták László Ferenc zenekutató Béla Bartók si muzica populara a romanilor din Banat si Transilvania című, az Eikon Kiadónál megjelent könyvét. A kötet bővített, átdolgozott változata egy korábban megjelentnek. A szerző hosszú évek óta kutatja Bartók Béla zenei munkásságát. Bartók több mint 3500 autentikus román dallamot gyűjtött. László Ferenc könyvét korábban két kiadó visszautasította. A könyv elnyerte a Romániai Zeneszerzők és Zenetudósok Egyesülete 2003. évi Zenetudományi díját, amelyet e hónap 27-én nyújtanak át a szerzőnek Bukarestben. /Farkas Imola: Bartók Béla és a román népzene. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
2004. április 2.
Krisztus szeretete sürget minket" – vallják, és ennek megfelelően is cselekszenek a mahlersdorfi ferences nővérek, akik lassan tíz éve élnek Székelyudvarhelyen. 1991-ben érkeztek az első nővérek a városba, az itteni rend pedig kerek tíz évvel ezelőttre teszi alapítási évét. Jelenleg 24 nővér tevékenykedik a városban. Az évek során az udvarhelyi lett az erdélyi központ, itt van például a nevelési ház, vagyis itt zajlik az újoncképzés is. Jelenleg a székelyudvarhelyi apácarend keretein belül egy óvoda működik, körülbelül 100 gyerekkel. Többnyire szociálisan hátrányos gyerekekről van szó. Az óvoda mellett van egy iskoláscsoport is, ide csak a szegény gyermekek kerülhetnek. A papi öregotthon is az apácákhoz tartozik. Ugyanakkor napi rendszerességgel körülbelül 30 rászoruló kap ebédet. A rendnek Csíkszépvízen van árvaháza, gyerekotthona, Nagyváradon fogyatékos gyermekek számára óvodája, Déván iskola utáni foglalkoztató központja. /Máthé László Ferenc: Látogatóban a székelyudvarhelyi Mahlersdorfi ferences apácarendnél. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 2./
2004. május 28.
Balázs Sándor A politika peremén /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2004/ című kötetét Balázs Imre József mutatta be máj. 26-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. A könyv Balázs Sándor filozófia professzornak 1995–96-ban 12 vezető erdélyi magyar értelmiségivel készített és megjelent interjúját tartalmazza, Arról a kérdésről volt szó, hogy ők miért nem vállalnak politikai szerepet. A könyvbeli beszélgetőpartnerek: Egyed Ákos, László Ferenc, Fodor Sándor, Imreh István, Lászlóffy Aladár, Péntek János, Gáll Ernő, Faragó József, Kántor Lajos, Pálfalvi Attila, Dávid Gyula és Csetri Elek. A könyvbemutatón megjelent Dávid Gyula szerint az értelmiségi párbeszéde a politikussal öncélú monológgá válik, nincs hatással partnerére. Egyed Ákos szerint a hazai történészek dolga írásaikkal védeni a saját történelmet a magyarság megalázásával szemben. /Ö. I. B.: "Gondolkodó ember" kontra politikus. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2004. július 12.
Száz évvel ezelőtt, júl. 12-én született Sepsiszentgyörgyön László Dezső. A kolozsvári Farkas utcai református templom köztiszteletnek örvendő lelkésze volt. Tanított a kolozsvári protestáns teológián, az Erdélyi Fiatalok folyóirat körül a múlt század harmincas éveiben kibontakozott értelmiségi mozgalom egyik vezéralakja, a negyvenes években behívott országgyűlési képviselő, az erdélyi magyarság egyik mártírja a második világháború után, amikor tíz év leforgása alatt kétszer is letartóztatták, munkalágerekbe és börtönökbe vetették. Élő lelkiismerete volt az erdélyi magyarságnak. A munkásságából történt válogatás /László Dezső: A kisebbségi élet ajándékai, Minerva Könyvek, Kolozsvár, 1997/ is ezt mutatta. Tisztán látta: a kisebbségi sorsba került erdélyi magyarságnak talpra kell állnia, tudásra kell szert tennie, s annak segítségével, a realitásokra építve kell megteremtenie saját jövőjét. Fia, László Ferenc egyetemi tanár elérte, hogy a Szekuritate irattárából megkapja apja iratcsomójának egy részét, hiszen az 1955 utáni iratok ma is titkosítva vannak (!). László Dezső a nehéz időszakban is megállta a helyét. /Tibori Szabó Zoltán: Tanítómesterünk, László Dezső. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./
2004. július 16.
Kolozsváron az Apáczai Csere János Baráti Társaság immár hagyományos nagytalálkozóján évről évre a Református Kollégium, Református Leánygimnázium, Gép- és Villamosipari Középiskola, a Kereskedelmi Fiú- és Leányközépiskola, valamint az utódlíceumok végzettjei jelennek meg. Buksa Emil, a társaság főtitkára vezette a gyűlést, elhangzott Veress László elnöknek az egyesület 12 éves tevékenységéről szóló jelentése. A találkozót megnyitó dr. Kerekes Jenő alelnök szavai és a műsor után az öregdiákok elérzékenyülve vették át a 65 éve végzetteket megillető Wass Albert-oklevelet, a 60 éve érettségizettek a Gyémánt-, az 55 éve elbúcsúztak az Apáczai Csere János-, az 50 éve érettségizettek az Arany- és a 45 esztendeje tanulmányikat itt befejezettek a Kós Károly-oklevelet. /László Ferenc,’48-49-es ref. Öregdiák: Nagytalálkozó és tisztújítás után az Apáczai Csere János Baráti Társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./
